Mikor kinyitottam a szemeimet hatalmas sötétséggel találtam magam szembe. Nem, nem vakultam meg, nem vagyok szappanopera főhősnő. Harry selymes tincsei az arcomba hullottak, ahogy félig rajtam feküdt és a fejét a nyakamba nyomta. Jelenleg nem egy nagyranőtt bébi volt, hanem egy hatalmas macska. Egy macska, ami majdnem kinyomta a belem, de nem volt szívem kimászni alóla, olyan aranyosan szuszogott a fülembe. Végighúztam a mutatóujjam a gerincén, aminek az lett az eredménye, hogy rándult egyet. Majdnem felnevettem, mert a macskám régen ugyanezt csinálta. Lehet, hogy Harrybe szállt a szelleme. Végülis a fiú is ugyanolyan simulékony volt, és ugyanúgy feltöltött energiával, ha szükségem volt rá. Csak Harry engedte, hogy ölelgessem, a macskámmal ellentétben, aki eléggé antiszociális jószág volt. A felettem lévő haja már csikizte a nyakamat, de mozdulni se mertem. Szóval csak bámultam a plafont, és vártam, hogy felkeljen. Egy idő után kezdett unalmas lenni ez az egész, szóval a tincseivel szórakoztam. A göndör haj előnyei. Kihúzol egy tincset, elengeded, és nézed, ahogy visszapattan. Erre elkezdte nyitogatni a szemeit, én meg ártatlan fejjel hagytam abba a tevékenységet.
- Jóreggelt neked is... - morogta rekedten. Reggelente mindig olyan kis morcos volt.
- Ki az ágyból göndörke, ma interjútok van. Ha kész vagytok akkor meg szerintem ugorjatok át pár cuccért, ha továbbra is itt akartok tanyázni. - ez alatt kicsúsztam alóla és körbejárattam a tekintetem a szobán. Harry csak pár napja ólálkodik itt, mégis sikerült már rendetlenséget csinálnia. Jó, egy kicsit elismerem, hogy közreműködtem benne...
- És te mit fogsz egész nap csinálni? - érdeklődött.
- Felhívom Sunnyt, a lányokkal meg elmegyünk vásárolni. Meg egyéb olyan dolgokat csinálni, ami téged nem érdekel. - jelentettem ki büszkén.
- Engem minden érdekel...Tudod Sunny számát?
- Nem, de majd te megadod.
Harry felnevetett és felém nyújtotta a telefonját. Elkezdtem böngészni a névjegyzéket.
- Úúúú, Conor Maynard... - vigyorogtam, mikor megpillantottam a nevet.
- Felejtsd el. Nem érdekelnéd őt.
- Honnan veszed?
- Csak tudom... - szűkítette össze a szemeit, amitől nevetnem kellett. Még hogy a briteknek nincs humorérzékük. A házban "csak" öt dilinyós angol fiú van jelenleg. Egy lapra kiírtam Sunny számát. Tettem egy kísérletet Conoréra is, de Harry kiszúrta és azonnal elvette tőlem a készüléket. A féltékenység nagy úr. A lapot nézegetve térdeltem az ágyon, mikor mögém lopózott és óvatos csókokat nyomott a nyakamra.
- Hagyd abba! Csikiz! Neee! - kiabáltam a könnyeimmel küszködve. - igazat beszéltem. Nem volt elég, hogy az ajkai puhák és selymesek voltak, még a nyakamba lógó hajával is szembe kellett néznem. A helyzeten pedig nem sokat segített, hogy nagyon csikis voltam... Tíz perc múlva az ágyon fekve lihegtem, a szemeimet törölgettem a nevetés közben előtört könnyektől és kifáradva néztem Harryre, aki még mindig tökéletes lendületben volt és éppen a blézerét gombolta be. Innen azonnal az interjúra mentek..egy hirtelen ötlettől vezérelve felpattantam, felkaptam a polcról a vattacukor illatú parfümömet és telibe fújtam a fiút. Gonosz nevetésben törtem ki, amíg ő halkan káromkodott és szimatolta magát. Elindultam felkelteni a többieket, kezdve a Hanniall párossal. De mikor beléptem a szobába, csak Niall ült az ágyon és maga elé meredt.
- Reggelt, Nialler, hol van Hannie? - vigyorogtam a szöszi arcába, de ő nem válaszolt. Kezdett megrémíteni a helyzet, és mikor Niall arcán végigfolyt egy könnycsepp, az csak rátett egy lapáttal.
- Hol van Hannie? - ismételtem önmagamat hangosabban, de válasz nem érkezett most se.
A kiabálásomra viszont beözönlött az 1D meg az Fy...legalábbis az, ami az Fyből maradt.
- Ne üvöltözz már vele, nem látod, hogy ki van készülve? - kérdezte Harry.
- Ő van kikészülve? Hannie eltűnt! - akadtam ki.
- Hannie a barátnője! - kiabált most már Harry is.
- A fenébe már, legalább Ti ne veszekedjetek! - állt be közénk Louis, Kendra pedig befogta a számat mielőtt még olyat vághattam volna Harryhez, amit később megbánok.
- Hol van Hannie? - érdeklődött Naomi halál nyugodtan.
- Elment. - mondta Niall és a tenyerébe temette az arcát.
- Hubfa?
- Tessék?
- Szfd lö af afcomfól a kefzefd. - motyogtam.
- Ja, bocsi. - nevetett Kendra olyan "jajj, ez de ciki" stílusban.
- Hova ment Hannie, Niall? - kérdeztem mikor elengedett a barna hajú.
- Haza... azt mondta, elege van a drámákból.
Pár perc csend...előbb Jessie, most pedig ő. Úgy éreztem magam, mintha az Éhezők viadalába csöppentem volna, csak éppen mi tízen voltunk. De ketten már "kiestek". Naomira néztem, aztán pedig Kendrára. Tegnap délelőtt még mind egy kocsiban ültünk és nevettünk, most pedig minden a feje tetejére fordult.
- Fiúk, mennetek kell. - jegyezte meg Naomi az órára pillantva.
- Biztos ne maradjunk? - kérdezte Zayn.
- Biztos...csak...siessetek. - harapott az alsó ajkába Kendra.
Az öt fiú elindult az ajtó felé, mi pedig követtük őket, majd szó nélkül becsuktuk az ajtót, miután kimentek. Régen fél órán keresztül integettünk nekik...ma már minden megváltozott. Leültünk a kanapéra és úgy meredtünk az életnagyságú festményre, amin még öten voltunk. A helyzetünk jelenleg kilátástalan volt, itt ültünk hárman, és ha Sunnyt bevesszük, ő akkor sem tud egyszerre két embert helyettesíteni.
- Mi legyen? Mi is megyünk? - kérdeztem csendesen, mire Kendra fejbe vágott.
- Azt már nem! Ha beledöglök, mi hárman akkor is együtt maradunk! - ordította a fülembe, de valahogy ez most mégis jól esett.
- Kendra... - kezdte Naomi.
- Ne ellenkezz, ha nem akarsz te is egy tockost! - emelte fel Kendra egy hatalmas mosollyal a kezét.
- Szeretlek titeket. - nevetett fel Naomi könnyezve.
- Na és...mit csináljunk ma, ha már megbeszéltük? - kérdezte Kendra.
- Hát, reggel még arra gondoltam, hogy felhívhatnánk Sunnyt és elmehetnénk vele vásárolni, hogy összeszokjunk. De nem tudom, hogy ezek után van e kedvetek... - vontam vállat.
- Vásárolni? Naná, hogy van, jobb, mintha itt depiznénk. Meg elmehetnénk fodrászhoz is. Vagyis Amberhez. Új Fy. - pattant fel Naomi.
- Félek, hogy az emberek nem fogják annyira szeretni az újat, mint a régit. És Sarah...- kezdte Kendra, de akkor szinte szabályszerűen csörögni kezdett a telefon. A sors fintora volt, hogy Sarah hívott.
- Lányok, holnap szerepelni fogtok az Alan Carrban, hívjátok Sunnyt is, és így fogtok bemutatkozni, mint az új csapat.
- Hannie is lelépett. - böktem ki a telefonba, mire kisebb csend következett.
- Tessék? - értetlenkedett a menedzser.
- Hannie-is-lelépett. Már csak hárman vagyunk. Sunnal négyen.
- Ki vagyok hangosítva?
- Ki...
- Akkor ide figyeljetek. Ha még valaki tervezi, hogy tönkretegye a karrierét, az szóljon most.
Mindhárman összenéztünk.
- Maradunk. - jelentettük ki egyszerre.
- Akkor mint mondtam, holnap Chatty Man. Hannie nélkül. - tette le a telefont.
- Furcsa lesz nélküle...nélkülük...oda menni... - motyogta Naomi.
- Megoldjuk. Öltözzünk, én felhívom Sunnyt, hogy van e kedve jönni.
- Oké. - válaszolták egyszerre, és mind elindultunk a hálószobák felé.
Sunnynak elég volt annyit mondani, hogy "vásárlás", és azonnal beleegyezett abba, hogy velünk jöjjön. Mire elkészültem Kendra és Naomi már a nappaliban álltak. Fél óra múlva Sunny is megérkezett, és elindultunk vásárló módban a pláza felé. 1, Kendra 2, Sunny 3, Naomi 4, Chelsea
     
Hiperaktívan verekedtük be magunkat különböző boltokba. Ha valaki annyira szeretett vásárolgatni, mint mi, könnyen beilleszkedhetett hozzánk. Kiderült, hogy eléggé sajátos stílusa van mindenkinek a csapatban, mégis ugyanazokat a dolgokat szeretjük. Tehát érdekes csoport voltunk. Út közben sokan megállítottak minket, és páran keresték az Fy tagjait, meg kérdezték, hogy Sunny hogyhogy velünk van. Mi csak megöleltük őket és azt mondtuk, nézzék holnap az Alan Carrt. Csináltak velünk közös képeket. Nálunk hagyomány volt, hogy a rajongókkal készülő képek ne olyanok legyenek, mint normális hírességeknél. Az egyik képen például Kendra nyakába másztam, Sunny meg Naomiéba, közöttünk meg két rajongó nevetett a hülyeségünkön. De olyan kép is előfordult, ahol Kendra lónak használt engem és a hátamon ült. Bementünk a kedvenc üzletünkbe, a New Yorkerbe. Onnan még sose sikerült üres kézzel távoznunk.
- Nézzétek azt a pólót! - kiáltott Sunny.
- Pirosban jobb, nézd! - tartottam fel.
- Egy fenét, a fehér jobb...
- Kérdezzük meg a rajongókat.
Felvettük az ugyanolyan pólót, csak más színben, Naomi lefényképezett és fel is rakta twitterre.
@Fy_Naomi: Fehér, vagy piros?

- Lehagytad a fél fejemet! - nevettem fel, mikor megláttam a fotót.
- Ez Naomi egyedi fényképezéstechnikája. - nevetett Kendra is, Naomi meg levadászott minket egy sállal dühében.
- Beülünk a Starbucksba? Leszakad a lábam ettől a hülye magassarkútól. Ha tudom, hogy ekkora túrát szerveztek, edzőcipőben jövök. - vigyorgott Sunny fizetés közben.
- Üdv a csapatban! - vigyorgott Naomi.
- És akkor irány a Starbucks! Megkívántam a tejeskávét Sun miatt. - csillogott Kendra szeme, majd áthurcoltuk magunkat az üzletbe.
- Egyébként, ha mi vásárolunk, általában végig sétáljuk az egész plázát. - jegyeztem meg, miközben belekortyoltam a kávéba.
- Ezért se veszünk fel magassarkút... - kezdte Kendra.
- Meg azért se, mert orraesnénk benne. - fejeztem be a mondatot.
- Ikertelepátia! - képedt el Naomi.
Sunnyval megbeszéltük, hogy szívesen lenne Forever Young tag, és holnap örömmel tart velünk az Alan Carr Chatty Manbe. Ez megnyugtató hír volt, hiszen nélküle elég cink lett volna bemenni hárman. Ezek után már csak Amberhez mentünk át. Fazonra vágta a hajunkat, meg Naomié eléggé megnőtt, szóval nőiesedett a Londonban töltött több, mint fél év alatt. Hihetetlen, hogy hét hónapja voltunk kint Angliában. Januárban jöttünk ki, és nyár közepe felé jártunk. Hát igen, beköszöntött a nyár. Az 1Dnek megígértük, hogy velük megyünk nyaralni, mondjuk a helyszínt még nem osztották meg velünk. Egyébként Naomi nem hitte el, hogy nőiesedett...pedig ezt Zayn is észre vette, de ahányszor utalt a lány szépségére, Nao nem is vette észre. Majd ki kell mosnom a fejét egyszer. Mert ha így halad, Zayn hiába udvarolja körbe, egyedül fog meghalni. Amber épp pár világosbarna melírcsíkot csempészett a hajamba, mert eléggé...sötét volt. És én már untam. Viszont mikor megszárította, mindenkinek elállt a lélegzete. És nem azért, mert jól sikerült a munka.
- RÓZSASZÍN?! - akadtam ki, és a fejemet fogtam.
- Igen, de nyugi, holnapra kifakul és világosbarna lesz, tudod ez egy új fajta festék... - nyugtatott Amber.
- De addig rózsaszín leszek?
- Haha, Chelst nyakon hányta egy pegazus! - vihogott Kendra.
- Én azt hittem, a Skittles zsiráf. - jegyezte meg Sunny.
- Mindketten tévedtek! Nyancat a bűnös! - röhögött fel Naomi is.
- Én így haza nem megyek... - sóhajtottam.
- A fiúk értünk jöhetnének. - ajánlotta Kendra.
- Harry nem láthat meg így! - sikítottam.
Végül beláttam, jobban járok, ha Harry lát, és nem több száz rajongó. Persze Kendra kezeskedett róla, hogy az egész világ lássa a rózsaszín fürtjeimet...
@Fy_Kendra: És Harry még így is szereti...This is love, this is love, this is loveee

- Te dög! - nevettem fel, mikor megláttam.
- Én vagyok a döööög! - takarta el a szemeit Kendra egy hatalmas vigyorral.
- Én inkább hülyének neveznélek titeket. - nevetgélt Liam elől.
- Azt már túl sokszor hallottuk.. - vigyorgott Naomi.
A nap további része is ilyen jól telt. Mondjuk délután öt körül értünk haza, tehát nem voltak óráink beszélgetni. A fiúk elmesélték, hogy milyen volt az interjú. Sunnyt hazadobtuk, és rávettük, hogy költözzön hozzánk. A ház hatalmas volt, és üres...Este a napi programok miatt jóleső fáradtsággal dőltem be Harry mellé az ágyba, aki röhögőgörcsöt kapott, mikor a szemébe hullott egy rózsaszín tincsem.

---

Thanks for reading :)

---

Older Post . Newer Post

A történetben lévő szereplők jelleme valóságos emberekről vannak mintázva, tehát senki se találja itt ki nekünk, hogy nem valósághűek.


Chelsea


Hannah


Jessie


Kendra


Naomi


One Direction

Az itt megtalálható emberek néha meg vannak említve a történetben, ezért hogy ne kavaradjatok össze, itt vannak felsorolva.


Sarah ~ menedzser


Jeremy ~ menedzserhelyettes


Minette ~ stylist


Amber ~ sminkes/fodrász


Sunny ~ énekesnő


Joanna ~ Harry exe, modell


Jerry ~ rendező

Mikor kinyitottam a szemeimet hatalmas sötétséggel találtam magam szembe. Nem, nem vakultam meg, nem vagyok szappanopera főhősnő. Harry selymes tincsei az arcomba hullottak, ahogy félig rajtam feküdt és a fejét a nyakamba nyomta. Jelenleg nem egy nagyranőtt bébi volt, hanem egy hatalmas macska. Egy macska, ami majdnem kinyomta a belem, de nem volt szívem kimászni alóla, olyan aranyosan szuszogott a fülembe. Végighúztam a mutatóujjam a gerincén, aminek az lett az eredménye, hogy rándult egyet. Majdnem felnevettem, mert a macskám régen ugyanezt csinálta. Lehet, hogy Harrybe szállt a szelleme. Végülis a fiú is ugyanolyan simulékony volt, és ugyanúgy feltöltött energiával, ha szükségem volt rá. Csak Harry engedte, hogy ölelgessem, a macskámmal ellentétben, aki eléggé antiszociális jószág volt. A felettem lévő haja már csikizte a nyakamat, de mozdulni se mertem. Szóval csak bámultam a plafont, és vártam, hogy felkeljen. Egy idő után kezdett unalmas lenni ez az egész, szóval a tincseivel szórakoztam. A göndör haj előnyei. Kihúzol egy tincset, elengeded, és nézed, ahogy visszapattan. Erre elkezdte nyitogatni a szemeit, én meg ártatlan fejjel hagytam abba a tevékenységet.
- Jóreggelt neked is... - morogta rekedten. Reggelente mindig olyan kis morcos volt.
- Ki az ágyból göndörke, ma interjútok van. Ha kész vagytok akkor meg szerintem ugorjatok át pár cuccért, ha továbbra is itt akartok tanyázni. - ez alatt kicsúsztam alóla és körbejárattam a tekintetem a szobán. Harry csak pár napja ólálkodik itt, mégis sikerült már rendetlenséget csinálnia. Jó, egy kicsit elismerem, hogy közreműködtem benne...
- És te mit fogsz egész nap csinálni? - érdeklődött.
- Felhívom Sunnyt, a lányokkal meg elmegyünk vásárolni. Meg egyéb olyan dolgokat csinálni, ami téged nem érdekel. - jelentettem ki büszkén.
- Engem minden érdekel...Tudod Sunny számát?
- Nem, de majd te megadod.
Harry felnevetett és felém nyújtotta a telefonját. Elkezdtem böngészni a névjegyzéket.
- Úúúú, Conor Maynard... - vigyorogtam, mikor megpillantottam a nevet.
- Felejtsd el. Nem érdekelnéd őt.
- Honnan veszed?
- Csak tudom... - szűkítette össze a szemeit, amitől nevetnem kellett. Még hogy a briteknek nincs humorérzékük. A házban "csak" öt dilinyós angol fiú van jelenleg. Egy lapra kiírtam Sunny számát. Tettem egy kísérletet Conoréra is, de Harry kiszúrta és azonnal elvette tőlem a készüléket. A féltékenység nagy úr. A lapot nézegetve térdeltem az ágyon, mikor mögém lopózott és óvatos csókokat nyomott a nyakamra.
- Hagyd abba! Csikiz! Neee! - kiabáltam a könnyeimmel küszködve. - igazat beszéltem. Nem volt elég, hogy az ajkai puhák és selymesek voltak, még a nyakamba lógó hajával is szembe kellett néznem. A helyzeten pedig nem sokat segített, hogy nagyon csikis voltam... Tíz perc múlva az ágyon fekve lihegtem, a szemeimet törölgettem a nevetés közben előtört könnyektől és kifáradva néztem Harryre, aki még mindig tökéletes lendületben volt és éppen a blézerét gombolta be. Innen azonnal az interjúra mentek..egy hirtelen ötlettől vezérelve felpattantam, felkaptam a polcról a vattacukor illatú parfümömet és telibe fújtam a fiút. Gonosz nevetésben törtem ki, amíg ő halkan káromkodott és szimatolta magát. Elindultam felkelteni a többieket, kezdve a Hanniall párossal. De mikor beléptem a szobába, csak Niall ült az ágyon és maga elé meredt.
- Reggelt, Nialler, hol van Hannie? - vigyorogtam a szöszi arcába, de ő nem válaszolt. Kezdett megrémíteni a helyzet, és mikor Niall arcán végigfolyt egy könnycsepp, az csak rátett egy lapáttal.
- Hol van Hannie? - ismételtem önmagamat hangosabban, de válasz nem érkezett most se.
A kiabálásomra viszont beözönlött az 1D meg az Fy...legalábbis az, ami az Fyből maradt.
- Ne üvöltözz már vele, nem látod, hogy ki van készülve? - kérdezte Harry.
- Ő van kikészülve? Hannie eltűnt! - akadtam ki.
- Hannie a barátnője! - kiabált most már Harry is.
- A fenébe már, legalább Ti ne veszekedjetek! - állt be közénk Louis, Kendra pedig befogta a számat mielőtt még olyat vághattam volna Harryhez, amit később megbánok.
- Hol van Hannie? - érdeklődött Naomi halál nyugodtan.
- Elment. - mondta Niall és a tenyerébe temette az arcát.
- Hubfa?
- Tessék?
- Szfd lö af afcomfól a kefzefd. - motyogtam.
- Ja, bocsi. - nevetett Kendra olyan "jajj, ez de ciki" stílusban.
- Hova ment Hannie, Niall? - kérdeztem mikor elengedett a barna hajú.
- Haza... azt mondta, elege van a drámákból.
Pár perc csend...előbb Jessie, most pedig ő. Úgy éreztem magam, mintha az Éhezők viadalába csöppentem volna, csak éppen mi tízen voltunk. De ketten már "kiestek". Naomira néztem, aztán pedig Kendrára. Tegnap délelőtt még mind egy kocsiban ültünk és nevettünk, most pedig minden a feje tetejére fordult.
- Fiúk, mennetek kell. - jegyezte meg Naomi az órára pillantva.
- Biztos ne maradjunk? - kérdezte Zayn.
- Biztos...csak...siessetek. - harapott az alsó ajkába Kendra.
Az öt fiú elindult az ajtó felé, mi pedig követtük őket, majd szó nélkül becsuktuk az ajtót, miután kimentek. Régen fél órán keresztül integettünk nekik...ma már minden megváltozott. Leültünk a kanapéra és úgy meredtünk az életnagyságú festményre, amin még öten voltunk. A helyzetünk jelenleg kilátástalan volt, itt ültünk hárman, és ha Sunnyt bevesszük, ő akkor sem tud egyszerre két embert helyettesíteni.
- Mi legyen? Mi is megyünk? - kérdeztem csendesen, mire Kendra fejbe vágott.
- Azt már nem! Ha beledöglök, mi hárman akkor is együtt maradunk! - ordította a fülembe, de valahogy ez most mégis jól esett.
- Kendra... - kezdte Naomi.
- Ne ellenkezz, ha nem akarsz te is egy tockost! - emelte fel Kendra egy hatalmas mosollyal a kezét.
- Szeretlek titeket. - nevetett fel Naomi könnyezve.
- Na és...mit csináljunk ma, ha már megbeszéltük? - kérdezte Kendra.
- Hát, reggel még arra gondoltam, hogy felhívhatnánk Sunnyt és elmehetnénk vele vásárolni, hogy összeszokjunk. De nem tudom, hogy ezek után van e kedvetek... - vontam vállat.
- Vásárolni? Naná, hogy van, jobb, mintha itt depiznénk. Meg elmehetnénk fodrászhoz is. Vagyis Amberhez. Új Fy. - pattant fel Naomi.
- Félek, hogy az emberek nem fogják annyira szeretni az újat, mint a régit. És Sarah...- kezdte Kendra, de akkor szinte szabályszerűen csörögni kezdett a telefon. A sors fintora volt, hogy Sarah hívott.
- Lányok, holnap szerepelni fogtok az Alan Carrban, hívjátok Sunnyt is, és így fogtok bemutatkozni, mint az új csapat.
- Hannie is lelépett. - böktem ki a telefonba, mire kisebb csend következett.
- Tessék? - értetlenkedett a menedzser.
- Hannie-is-lelépett. Már csak hárman vagyunk. Sunnal négyen.
- Ki vagyok hangosítva?
- Ki...
- Akkor ide figyeljetek. Ha még valaki tervezi, hogy tönkretegye a karrierét, az szóljon most.
Mindhárman összenéztünk.
- Maradunk. - jelentettük ki egyszerre.
- Akkor mint mondtam, holnap Chatty Man. Hannie nélkül. - tette le a telefont.
- Furcsa lesz nélküle...nélkülük...oda menni... - motyogta Naomi.
- Megoldjuk. Öltözzünk, én felhívom Sunnyt, hogy van e kedve jönni.
- Oké. - válaszolták egyszerre, és mind elindultunk a hálószobák felé.
Sunnynak elég volt annyit mondani, hogy "vásárlás", és azonnal beleegyezett abba, hogy velünk jöjjön. Mire elkészültem Kendra és Naomi már a nappaliban álltak. Fél óra múlva Sunny is megérkezett, és elindultunk vásárló módban a pláza felé. 1, Kendra 2, Sunny 3, Naomi 4, Chelsea
     
Hiperaktívan verekedtük be magunkat különböző boltokba. Ha valaki annyira szeretett vásárolgatni, mint mi, könnyen beilleszkedhetett hozzánk. Kiderült, hogy eléggé sajátos stílusa van mindenkinek a csapatban, mégis ugyanazokat a dolgokat szeretjük. Tehát érdekes csoport voltunk. Út közben sokan megállítottak minket, és páran keresték az Fy tagjait, meg kérdezték, hogy Sunny hogyhogy velünk van. Mi csak megöleltük őket és azt mondtuk, nézzék holnap az Alan Carrt. Csináltak velünk közös képeket. Nálunk hagyomány volt, hogy a rajongókkal készülő képek ne olyanok legyenek, mint normális hírességeknél. Az egyik képen például Kendra nyakába másztam, Sunny meg Naomiéba, közöttünk meg két rajongó nevetett a hülyeségünkön. De olyan kép is előfordult, ahol Kendra lónak használt engem és a hátamon ült. Bementünk a kedvenc üzletünkbe, a New Yorkerbe. Onnan még sose sikerült üres kézzel távoznunk.
- Nézzétek azt a pólót! - kiáltott Sunny.
- Pirosban jobb, nézd! - tartottam fel.
- Egy fenét, a fehér jobb...
- Kérdezzük meg a rajongókat.
Felvettük az ugyanolyan pólót, csak más színben, Naomi lefényképezett és fel is rakta twitterre.
@Fy_Naomi: Fehér, vagy piros?

- Lehagytad a fél fejemet! - nevettem fel, mikor megláttam a fotót.
- Ez Naomi egyedi fényképezéstechnikája. - nevetett Kendra is, Naomi meg levadászott minket egy sállal dühében.
- Beülünk a Starbucksba? Leszakad a lábam ettől a hülye magassarkútól. Ha tudom, hogy ekkora túrát szerveztek, edzőcipőben jövök. - vigyorgott Sunny fizetés közben.
- Üdv a csapatban! - vigyorgott Naomi.
- És akkor irány a Starbucks! Megkívántam a tejeskávét Sun miatt. - csillogott Kendra szeme, majd áthurcoltuk magunkat az üzletbe.
- Egyébként, ha mi vásárolunk, általában végig sétáljuk az egész plázát. - jegyeztem meg, miközben belekortyoltam a kávéba.
- Ezért se veszünk fel magassarkút... - kezdte Kendra.
- Meg azért se, mert orraesnénk benne. - fejeztem be a mondatot.
- Ikertelepátia! - képedt el Naomi.
Sunnyval megbeszéltük, hogy szívesen lenne Forever Young tag, és holnap örömmel tart velünk az Alan Carr Chatty Manbe. Ez megnyugtató hír volt, hiszen nélküle elég cink lett volna bemenni hárman. Ezek után már csak Amberhez mentünk át. Fazonra vágta a hajunkat, meg Naomié eléggé megnőtt, szóval nőiesedett a Londonban töltött több, mint fél év alatt. Hihetetlen, hogy hét hónapja voltunk kint Angliában. Januárban jöttünk ki, és nyár közepe felé jártunk. Hát igen, beköszöntött a nyár. Az 1Dnek megígértük, hogy velük megyünk nyaralni, mondjuk a helyszínt még nem osztották meg velünk. Egyébként Naomi nem hitte el, hogy nőiesedett...pedig ezt Zayn is észre vette, de ahányszor utalt a lány szépségére, Nao nem is vette észre. Majd ki kell mosnom a fejét egyszer. Mert ha így halad, Zayn hiába udvarolja körbe, egyedül fog meghalni. Amber épp pár világosbarna melírcsíkot csempészett a hajamba, mert eléggé...sötét volt. És én már untam. Viszont mikor megszárította, mindenkinek elállt a lélegzete. És nem azért, mert jól sikerült a munka.
- RÓZSASZÍN?! - akadtam ki, és a fejemet fogtam.
- Igen, de nyugi, holnapra kifakul és világosbarna lesz, tudod ez egy új fajta festék... - nyugtatott Amber.
- De addig rózsaszín leszek?
- Haha, Chelst nyakon hányta egy pegazus! - vihogott Kendra.
- Én azt hittem, a Skittles zsiráf. - jegyezte meg Sunny.
- Mindketten tévedtek! Nyancat a bűnös! - röhögött fel Naomi is.
- Én így haza nem megyek... - sóhajtottam.
- A fiúk értünk jöhetnének. - ajánlotta Kendra.
- Harry nem láthat meg így! - sikítottam.
Végül beláttam, jobban járok, ha Harry lát, és nem több száz rajongó. Persze Kendra kezeskedett róla, hogy az egész világ lássa a rózsaszín fürtjeimet...
@Fy_Kendra: És Harry még így is szereti...This is love, this is love, this is loveee

- Te dög! - nevettem fel, mikor megláttam.
- Én vagyok a döööög! - takarta el a szemeit Kendra egy hatalmas vigyorral.
- Én inkább hülyének neveznélek titeket. - nevetgélt Liam elől.
- Azt már túl sokszor hallottuk.. - vigyorgott Naomi.
A nap további része is ilyen jól telt. Mondjuk délután öt körül értünk haza, tehát nem voltak óráink beszélgetni. A fiúk elmesélték, hogy milyen volt az interjú. Sunnyt hazadobtuk, és rávettük, hogy költözzön hozzánk. A ház hatalmas volt, és üres...Este a napi programok miatt jóleső fáradtsággal dőltem be Harry mellé az ágyba, aki röhögőgörcsöt kapott, mikor a szemébe hullott egy rózsaszín tincsem.
Older Post . Newer Post