Már 7 körül lehetett, de a fiúk még mindig hajigálták az irdatlanul nehéz bowlinggolyókat a pályára. Éppen Lou és Harry versenyeztek. Louis dühödten vágott a földre egy golyót, mikor Hazzának sikerült ledöntenie az összes bábut. Ezután répafanunk visszavágót követelt, mi pedig továbbra is unott képpel figyeltük az eseményeket, amíg Lou ki nem jelentette, hogy Harry biztos csal valahogy. Pár perc múlva viszont már nevetgélve ültek közénk. Göndörke pajkosan rám kacsintott, ami miatt akaratlanul is mosoly terült szét az arcomon, így zavartan elkezdtem kerülni a tekintetét, mielőtt megint rávesz a kényszeres vigyorgásra.
- Nos, lenne egy kérdésünk. - törte meg Zayn a csendet.
Naominak felcsillant a szeme.
- Nyugi, szerintem nem a kezedet akarja megkérni. - jegyeztem meg, mire a feketeség sértődötten elfordult.
- Nem tudhatod, ha nem hagyod beszélni. - makacskodott.
- Te nem hagyod beszélni...
- Most meg te nem...ó a francba, megint én...
- Lányok? - kérdezte bátortalanul Zayn.
- Mi van? - morrantunk rá egyszerre.
A többiek felnevettek, nekünk meg égett a fejünk.
- Nyáronhajókáznifogunk. Vankedvetekvelünkjönni? - hadarta Niall, kihasználva, hogy éppen csendben vagyunk. Kifújta a levegőt, majd ellenállhatatlanul ránk mosolygott.
- Ezt még át kell gondolnunk. - tanakodott Jessie összeszűkített szemekkel, mire én követtem a példáját.
- Naaaa, ne csináljátok már. - Lou rángatni kezdett minket, mint egy hatalmas óvodás.
- Engedj el te elvetemült. - próbálta lerázni a szőkeség Louist.
- Kendra, mondd nekik, hogy muszáj velünk jönnötök. - biggyesztette le a fiú alsó ajkát a lány felé.
- Ha nem akarnak jönni, nem kényszeríthetjük őket. - jegyezte meg Liam.
- Dehogyisnem. - vigyorgott gonoszan Harry.
- Álmukban felrakjuk őket a hajóra. - javasolta Zayn.
- Vagy elraboltatjuk őket. - folytatta Niall.
Louisnak felcsillant a szeme.
- Vagy répajelmezbe öltözünk, őket meg nyuszijelmezbe öltöztetjük, hogy aztán... - kezdte lelkesen, de félbeszakította a nevetés.
- Nyúl jelmez? - vihogtam.
- Playboy bunny. - vigyorgott Hannie.
- Ez nem is rossz ötlet. - dörmögte elgondolkozva Harry.
- Felejtsétek el. - a fejemet fogtam, mert láttam, hogy nem csak göndörkének tetszene az ötlet.
- Tudjátok mit? Szerdán estére átjöttök hozzánk, és akkor megbeszélhetjük. - vetette fel Zayn.
- Szerda este nem arra az izé...estély bigyóra megyünk? - kérdezte Naomi.
- Nem kell órákon át ottmaradni. Amikor nem foglalkoznak velünk elslisszanunk. - vont vállat Niall.
- Tehát ez a stratégiátok. - vonta le a következtetést Kendra.
- Pontosan. - büszkélkedett Lou.
- Nade, visszatérve a nyuszijelmezekre... - vihorászott Liam.
- Én benne vagyok. - szakítottam félbe, mielőtt még tényleg ránk aggatnak valami hiányos ruházatot vattafarkincával meg nyúlfülekkel.
- Akkor szerdán olyan...fél kilenckor találkozunk a bejáratnál és lelépünk. - egyeztetett Zayn.
- Oké. - vágtuk rá.
Úgy döntöttünk nem egyszerre távozunk, már így is készült rólunk elég félreérthetetlen fénykép. Lelkes mosollyal ugráltunk fel a piros busz tetejére és vadul integettünk a fiúknak. Mikor beértünk a házba akkor esett le valami.
- Vasárnap este van...tehát holnap hétfő. - kővé dermedtem.
- Neee. - nyavalygott Hannie. - Azt hittem, szombat van. - a fejét fogta.
- Ennyit a kellemes alvásról. - dühöngött Naomi, közben pedig előhalászott a hűtőből egy doboznyi narancslevet és poharakba töltögette.
- Mi történik, ha a narancslevet és a kólát összeöntjük? - érdeklődött Kendra, mire elvigyorodtam.
- Mindjárt kiderül. - gonosz tudós feelingben kikaptam a hűtőből az említett üdítőt és öntöttem belőle a pohárba.
- Spriteot is. A sprite nélkül nincs élet. - lebegtette az orrunk előtt az üdítőt Jessie.
- Meggylé. - jelentette ki Hannie és azt is beleöntött az immár hányászöld színű folyadékba, ami a meggylétől piros lett.
- Rendben...akkor akinek ez az egész az ötlete volt, az most igya meg. - szólalt meg Kendra.
- Nem akarok kötekedni, de a te ötleted volt. - vigyorogtam.
- De te öntötted bele. - ellenkezett.
- Igyuk együtt. - ajánlotta Naomi.
- 3...2..1... - számolt Jessie és mind belekortyoltunk.
Egyszerre célozta be a számat a rostos és a szénsavas üdítő. Az összhatás viszont akárhogy is kóstolgattam nem volt rossz. Talán a kelleténél kicsit édesebb volt, cukorbetegeknek pedig alapjáraton nem ajánlanám, de nem rossz.
- Még! - lelkesedett Hannie, és már öntögette is a következő poharakat.
....
Másnap reggel arra keltem, hogy valaki gyomorszájon vág egy vaskos füzettel. Felnyögtem és összegörnyedve néztem meg ostromlómat. Sarah volt az, úgy fújtatott, mint aki tüzet okádni készül, és szemeivel szikrákat szórt. Ránéztem az újság borítójára. "One Direction és Forever Young, megvannak Hollywood új álompárjai? Sosem látott képek a két csapatról. 36. oldal. " Fellapoztam a füzetet, és megpillantottam a tegnapi bowlingozásunk eredményeit. Meg egy olyan képet is, ahol Harryvel kézenfogva, nevetve lépkedek az esőben. Többször is hordhatnám így fésülve a hajam, elég jó...
- Nem voltam elég világos? - fakadt ki Sarah és kirontott a szobaajtón, mielőtt még olyat tett volna, amit megbán. Kivánszorogtam és tanácstalanul néztem utána. Hannie hüppögve totyogott a folyosón. Valószínűleg menedzserünk nem volt vele olyan kíméletes, mint velem. Miután felöltöztünk Sarah szó nélkül belökdösött minket az autóba és elindultunk a stúdióba.
- Ez a One Direction zaklat titeket? - érdeklődött Sarah, és felvonta a szemöldökét.
Édes istenem, hogy lehet valaki ennyire sötét?
- Igen, hogyne, kényszerítettek minket arra, hogy menjünk velük. Louis pedig megfenyegetett, hogy ha nem megyünk, megerőszakol egy plüssrépával. - forgattam a szemem.
- Több tiszteletet, te ingyenélő. - dühöngött.
- Kit nevezel te ingyenélőnek? Pont TE?! - fortyant fel Naomi és láttam, hogy ugrana széttépni a nőt.
Jessievel egyszerre tártuk elé a karjainkat.
- Nem éri meg. - dörmögtem.
Ezután síri csönd telepedett az autóra, amit csak néha néha zavart meg a sofőr fütyörészése. Mikor kiszálltunk, a rajongók ostromolni kezdtek minket. Mosolyogva vettem el a filcet az egyik kislánytól, hogy aláírjam a képemet.
- Aranyos a pólód. - jegyeztem meg a cseresznyés ruhadarabra pillantva.
- Cherry! - kiáltott mosolyogva.
- Igen, én is szeretem a cseresznyét. - mondtam zavartan.
- Jajj te butus! - nevetgélt. - Chelsea+Harry= Cherry! - oktatott ki.
- Összeolvasztva egy gyümölcs a nevünk? - hülyén bambultam. Ezen még nem gondolkoztam.
- Szerintem vicces, mint Ti! - tapsikolt, majd megölelt és visszament a tömegbe, valószínűleg az egyik barátnőjéhez.
- Egyébként nem vagyunk együtt! - kiáltottam utána bizonytalanul, de Kendra szemforgatva elrángatott.
- Cseresznye! Értitek ezt? Cseresznye!! - sápítoztam és a többi párosunk nevét is összeraktam képzeletben. Egyik se jött ki olyan nevetségesen, mint a Cherry.
- Legalább most már tudod a helyes választ a kedvenc gyümölcsödre. Team cseresznye.- huzigálta a szemöldökét Kendra.
- Ne kezdd te is. - sóhajtottam.
- A mézes cseresznye finom? - tanakodott Naomi.
- Na menj a... - kezdtem a lehordást, de a stylistunk elrángatott Naomi közeléből. Jól tette.
- Ez, vagy ez? - lengette az orrom előtt a két tornacipőt.
- A babakék. - mutattam az említettre.
- Szerintem is. - mosolygott, majd átnyújtotta a mai dolgaimmal, én meg mentem átöltözni.
Pár perc múlva, mikor már mind kész voltunk a büfében kavargattuk a megszokott reggeli kakaónkat. Ha kávét innánk, valószínűleg bepörögnénk és a hangunk olyan lenne, mintha héliumot szívtunk volna.
- 10 perc múlva felvétel! - hallottuk a robothangot.
Székcsikorgás, gyors hörpintések, "köszi"k a büfésnek és rohantunk a felvételhelyre. Újabb két nap az új, idióta barátaink nélkül. Mindegyik hülye feje beleköltözött a szívembe, és hiányérzetem volt nélkülük. Még Niall csámcsogása is hiányzott. Lehet, hogy miközben aludtunk bedrogoztak minket a kis sunyik. A többieket elnézve ők is alig bírták nélkülük. Nem ettünk kanállal, én pedig öntudatlanul csaltam a hajamba néhány göndör tincset. Ha galambot láttunk üvöltöztünk neki, hogy Kevin, és vadul megkergettük, mint az ovisok, vagy mint a kutyák. A legdurvább mégis az volt, mikor répát reszeltünk csoki helyett a sütinkre. Így telt a hétfőnk, a forgatások szüneteiben. Este Kendra és Jessie ültek mellém.
- Csinálunk egy twitcamot? - mosolygott Kendra, és felhajtotta a laptop tetejét ami eddig az ölében feküdt.
- Persze. - mosolyogtam, majd bepötyögtem a jelszavamat.
- Heló! Itt Kendra, Chels, és Jessie, a többieket pedig elvitték az UFO-k! - integetett a kamerába Jess, és figyeltük, ahogy a nézőszámláló hihetetlen gyorsasággal peregni kezd.
- Szia, Franciaország! - mosolyogtam az egyik "please say Hi, France!" kérésre.
Hajnalban elköszöntünk a nézőinktől, akiknek száma már elérte a hetvenezret. Sokan kérdezték, hogy hol van Naomi és Hannah, meg kérték, hogy ha alszanak, keltsük fel őket. De úgy őszintén. Valószínűleg mindketten kinyírtak volna, ha elkezdünk ugrálni a hátukon a twitcam miatt. Másnap Hannie visított a fülembe reggeli ébresztésként. Mármint...idézőjelesen másnap, hajnali 2kor feküdtünk le.
- Mi az, hogy nélkülem csináltatok twitcamot? Annyira igazságtalanok vagytok...Most minimum 100 követőt vesztettem. - nyivákolt.
- Így is én tartom a rekordot. - vigyorogtam egoistán. Valószínűleg az én követőim azért voltak többségben, mert folyton benne vagyok a camokban. De ha tovább folytatom a kavarást Harryvel, valószínűleg megcsappan a rajongóim száma.
- Te állat! Nélkülem camoztatok?! - rontott be Naomi és hozzám vágott egy hatalmas párnát, amiből tollak repkedtek minden felé.
- Szeretlek titeket... Jó reggelt! Én csodálatosan aludtam, és Ti?- nyögtem.
Benyomtunk egy kis reggeli müzlit (azt nem ronthatjuk el, mivel mi legalább olyan jó konyhatündérek vagyunk, mint Homér Simpson). Most tulajdonképpen Sarah késett, de így is minket szidott. Majd szeptemberben kirúgjuk, ez már biztos. Már meg is van ki fog a nyomdokaiba lépni, mondjuk ő erről még nem tud, de ő is legalább annyira "kedveli" jelenlegi menedzserünket, mint mi.
- Harrynek barátnője van. - jelentette ki Jess.
- Hogy mi? - fortyantam fel hirtelen.
- Hát... - folytatta bátortalanul.
- Hogy lehet akkora szemét? - dühöngtem.
- Dehát még ne...
- Itt hiteget ez az idióta, erre...
- Chels, a rohadt...
- Ne is mondd tovább Jessie, megfojtom. Őt is, meg a nőcit is.
- Te vagy az te nyomoronc. Cukkolni próbáltalak. - fújtatott Jessie meghökkenve.
- He? - jött az értelmes válasz, mire Jess felmutatott egy újságot, amin egy összevágott kép volt rólam meg Hazzáról. Elég jól nézett ki ahogy csókolózunk, de ha az ember jobban megnézte, látszott, hogy nem igazi. Türtőztetnem kell ezeken a féltékenységi kirohanásaimon. Majdnem elkezdtem hadjáratot indítani saját magam ellen. A keddem is izgalmasan kezdődik. Szeretlek Jessie. Szeretek mindenkit. El Hazza közeléből, idióta nőszemélyek! <--- az ilyen gondolataimat is törölnöm kéne, egyszerűen borzalmas. Hiszen még én jelentettem ki, hogy nem vagyunk együtt. Mi a fene van velem? Biztos napszúrást kaptam.

---

Thanks for reading :)

---

Older Post . Newer Post

A történetben lévő szereplők jelleme valóságos emberekről vannak mintázva, tehát senki se találja itt ki nekünk, hogy nem valósághűek.


Chelsea


Hannah


Jessie


Kendra


Naomi


One Direction

Az itt megtalálható emberek néha meg vannak említve a történetben, ezért hogy ne kavaradjatok össze, itt vannak felsorolva.


Sarah ~ menedzser


Jeremy ~ menedzserhelyettes


Minette ~ stylist


Amber ~ sminkes/fodrász


Sunny ~ énekesnő


Joanna ~ Harry exe, modell


Jerry ~ rendező

Már 7 körül lehetett, de a fiúk még mindig hajigálták az irdatlanul nehéz bowlinggolyókat a pályára. Éppen Lou és Harry versenyeztek. Louis dühödten vágott a földre egy golyót, mikor Hazzának sikerült ledöntenie az összes bábut. Ezután répafanunk visszavágót követelt, mi pedig továbbra is unott képpel figyeltük az eseményeket, amíg Lou ki nem jelentette, hogy Harry biztos csal valahogy. Pár perc múlva viszont már nevetgélve ültek közénk. Göndörke pajkosan rám kacsintott, ami miatt akaratlanul is mosoly terült szét az arcomon, így zavartan elkezdtem kerülni a tekintetét, mielőtt megint rávesz a kényszeres vigyorgásra.
- Nos, lenne egy kérdésünk. - törte meg Zayn a csendet.
Naominak felcsillant a szeme.
- Nyugi, szerintem nem a kezedet akarja megkérni. - jegyeztem meg, mire a feketeség sértődötten elfordult.
- Nem tudhatod, ha nem hagyod beszélni. - makacskodott.
- Te nem hagyod beszélni...
- Most meg te nem...ó a francba, megint én...
- Lányok? - kérdezte bátortalanul Zayn.
- Mi van? - morrantunk rá egyszerre.
A többiek felnevettek, nekünk meg égett a fejünk.
- Nyáronhajókáznifogunk. Vankedvetekvelünkjönni? - hadarta Niall, kihasználva, hogy éppen csendben vagyunk. Kifújta a levegőt, majd ellenállhatatlanul ránk mosolygott.
- Ezt még át kell gondolnunk. - tanakodott Jessie összeszűkített szemekkel, mire én követtem a példáját.
- Naaaa, ne csináljátok már. - Lou rángatni kezdett minket, mint egy hatalmas óvodás.
- Engedj el te elvetemült. - próbálta lerázni a szőkeség Louist.
- Kendra, mondd nekik, hogy muszáj velünk jönnötök. - biggyesztette le a fiú alsó ajkát a lány felé.
- Ha nem akarnak jönni, nem kényszeríthetjük őket. - jegyezte meg Liam.
- Dehogyisnem. - vigyorgott gonoszan Harry.
- Álmukban felrakjuk őket a hajóra. - javasolta Zayn.
- Vagy elraboltatjuk őket. - folytatta Niall.
Louisnak felcsillant a szeme.
- Vagy répajelmezbe öltözünk, őket meg nyuszijelmezbe öltöztetjük, hogy aztán... - kezdte lelkesen, de félbeszakította a nevetés.
- Nyúl jelmez? - vihogtam.
- Playboy bunny. - vigyorgott Hannie.
- Ez nem is rossz ötlet. - dörmögte elgondolkozva Harry.
- Felejtsétek el. - a fejemet fogtam, mert láttam, hogy nem csak göndörkének tetszene az ötlet.
- Tudjátok mit? Szerdán estére átjöttök hozzánk, és akkor megbeszélhetjük. - vetette fel Zayn.
- Szerda este nem arra az izé...estély bigyóra megyünk? - kérdezte Naomi.
- Nem kell órákon át ottmaradni. Amikor nem foglalkoznak velünk elslisszanunk. - vont vállat Niall.
- Tehát ez a stratégiátok. - vonta le a következtetést Kendra.
- Pontosan. - büszkélkedett Lou.
- Nade, visszatérve a nyuszijelmezekre... - vihorászott Liam.
- Én benne vagyok. - szakítottam félbe, mielőtt még tényleg ránk aggatnak valami hiányos ruházatot vattafarkincával meg nyúlfülekkel.
- Akkor szerdán olyan...fél kilenckor találkozunk a bejáratnál és lelépünk. - egyeztetett Zayn.
- Oké. - vágtuk rá.
Úgy döntöttünk nem egyszerre távozunk, már így is készült rólunk elég félreérthetetlen fénykép. Lelkes mosollyal ugráltunk fel a piros busz tetejére és vadul integettünk a fiúknak. Mikor beértünk a házba akkor esett le valami.
- Vasárnap este van...tehát holnap hétfő. - kővé dermedtem.
- Neee. - nyavalygott Hannie. - Azt hittem, szombat van. - a fejét fogta.
- Ennyit a kellemes alvásról. - dühöngött Naomi, közben pedig előhalászott a hűtőből egy doboznyi narancslevet és poharakba töltögette.
- Mi történik, ha a narancslevet és a kólát összeöntjük? - érdeklődött Kendra, mire elvigyorodtam.
- Mindjárt kiderül. - gonosz tudós feelingben kikaptam a hűtőből az említett üdítőt és öntöttem belőle a pohárba.
- Spriteot is. A sprite nélkül nincs élet. - lebegtette az orrunk előtt az üdítőt Jessie.
- Meggylé. - jelentette ki Hannie és azt is beleöntött az immár hányászöld színű folyadékba, ami a meggylétől piros lett.
- Rendben...akkor akinek ez az egész az ötlete volt, az most igya meg. - szólalt meg Kendra.
- Nem akarok kötekedni, de a te ötleted volt. - vigyorogtam.
- De te öntötted bele. - ellenkezett.
- Igyuk együtt. - ajánlotta Naomi.
- 3...2..1... - számolt Jessie és mind belekortyoltunk.
Egyszerre célozta be a számat a rostos és a szénsavas üdítő. Az összhatás viszont akárhogy is kóstolgattam nem volt rossz. Talán a kelleténél kicsit édesebb volt, cukorbetegeknek pedig alapjáraton nem ajánlanám, de nem rossz.
- Még! - lelkesedett Hannie, és már öntögette is a következő poharakat.
....
Másnap reggel arra keltem, hogy valaki gyomorszájon vág egy vaskos füzettel. Felnyögtem és összegörnyedve néztem meg ostromlómat. Sarah volt az, úgy fújtatott, mint aki tüzet okádni készül, és szemeivel szikrákat szórt. Ránéztem az újság borítójára. "One Direction és Forever Young, megvannak Hollywood új álompárjai? Sosem látott képek a két csapatról. 36. oldal. " Fellapoztam a füzetet, és megpillantottam a tegnapi bowlingozásunk eredményeit. Meg egy olyan képet is, ahol Harryvel kézenfogva, nevetve lépkedek az esőben. Többször is hordhatnám így fésülve a hajam, elég jó...
- Nem voltam elég világos? - fakadt ki Sarah és kirontott a szobaajtón, mielőtt még olyat tett volna, amit megbán. Kivánszorogtam és tanácstalanul néztem utána. Hannie hüppögve totyogott a folyosón. Valószínűleg menedzserünk nem volt vele olyan kíméletes, mint velem. Miután felöltöztünk Sarah szó nélkül belökdösött minket az autóba és elindultunk a stúdióba.
- Ez a One Direction zaklat titeket? - érdeklődött Sarah, és felvonta a szemöldökét.
Édes istenem, hogy lehet valaki ennyire sötét?
- Igen, hogyne, kényszerítettek minket arra, hogy menjünk velük. Louis pedig megfenyegetett, hogy ha nem megyünk, megerőszakol egy plüssrépával. - forgattam a szemem.
- Több tiszteletet, te ingyenélő. - dühöngött.
- Kit nevezel te ingyenélőnek? Pont TE?! - fortyant fel Naomi és láttam, hogy ugrana széttépni a nőt.
Jessievel egyszerre tártuk elé a karjainkat.
- Nem éri meg. - dörmögtem.
Ezután síri csönd telepedett az autóra, amit csak néha néha zavart meg a sofőr fütyörészése. Mikor kiszálltunk, a rajongók ostromolni kezdtek minket. Mosolyogva vettem el a filcet az egyik kislánytól, hogy aláírjam a képemet.
- Aranyos a pólód. - jegyeztem meg a cseresznyés ruhadarabra pillantva.
- Cherry! - kiáltott mosolyogva.
- Igen, én is szeretem a cseresznyét. - mondtam zavartan.
- Jajj te butus! - nevetgélt. - Chelsea+Harry= Cherry! - oktatott ki.
- Összeolvasztva egy gyümölcs a nevünk? - hülyén bambultam. Ezen még nem gondolkoztam.
- Szerintem vicces, mint Ti! - tapsikolt, majd megölelt és visszament a tömegbe, valószínűleg az egyik barátnőjéhez.
- Egyébként nem vagyunk együtt! - kiáltottam utána bizonytalanul, de Kendra szemforgatva elrángatott.
- Cseresznye! Értitek ezt? Cseresznye!! - sápítoztam és a többi párosunk nevét is összeraktam képzeletben. Egyik se jött ki olyan nevetségesen, mint a Cherry.
- Legalább most már tudod a helyes választ a kedvenc gyümölcsödre. Team cseresznye.- huzigálta a szemöldökét Kendra.
- Ne kezdd te is. - sóhajtottam.
- A mézes cseresznye finom? - tanakodott Naomi.
- Na menj a... - kezdtem a lehordást, de a stylistunk elrángatott Naomi közeléből. Jól tette.
- Ez, vagy ez? - lengette az orrom előtt a két tornacipőt.
- A babakék. - mutattam az említettre.
- Szerintem is. - mosolygott, majd átnyújtotta a mai dolgaimmal, én meg mentem átöltözni.
Pár perc múlva, mikor már mind kész voltunk a büfében kavargattuk a megszokott reggeli kakaónkat. Ha kávét innánk, valószínűleg bepörögnénk és a hangunk olyan lenne, mintha héliumot szívtunk volna.
- 10 perc múlva felvétel! - hallottuk a robothangot.
Székcsikorgás, gyors hörpintések, "köszi"k a büfésnek és rohantunk a felvételhelyre. Újabb két nap az új, idióta barátaink nélkül. Mindegyik hülye feje beleköltözött a szívembe, és hiányérzetem volt nélkülük. Még Niall csámcsogása is hiányzott. Lehet, hogy miközben aludtunk bedrogoztak minket a kis sunyik. A többieket elnézve ők is alig bírták nélkülük. Nem ettünk kanállal, én pedig öntudatlanul csaltam a hajamba néhány göndör tincset. Ha galambot láttunk üvöltöztünk neki, hogy Kevin, és vadul megkergettük, mint az ovisok, vagy mint a kutyák. A legdurvább mégis az volt, mikor répát reszeltünk csoki helyett a sütinkre. Így telt a hétfőnk, a forgatások szüneteiben. Este Kendra és Jessie ültek mellém.
- Csinálunk egy twitcamot? - mosolygott Kendra, és felhajtotta a laptop tetejét ami eddig az ölében feküdt.
- Persze. - mosolyogtam, majd bepötyögtem a jelszavamat.
- Heló! Itt Kendra, Chels, és Jessie, a többieket pedig elvitték az UFO-k! - integetett a kamerába Jess, és figyeltük, ahogy a nézőszámláló hihetetlen gyorsasággal peregni kezd.
- Szia, Franciaország! - mosolyogtam az egyik "please say Hi, France!" kérésre.
Hajnalban elköszöntünk a nézőinktől, akiknek száma már elérte a hetvenezret. Sokan kérdezték, hogy hol van Naomi és Hannah, meg kérték, hogy ha alszanak, keltsük fel őket. De úgy őszintén. Valószínűleg mindketten kinyírtak volna, ha elkezdünk ugrálni a hátukon a twitcam miatt. Másnap Hannie visított a fülembe reggeli ébresztésként. Mármint...idézőjelesen másnap, hajnali 2kor feküdtünk le.
- Mi az, hogy nélkülem csináltatok twitcamot? Annyira igazságtalanok vagytok...Most minimum 100 követőt vesztettem. - nyivákolt.
- Így is én tartom a rekordot. - vigyorogtam egoistán. Valószínűleg az én követőim azért voltak többségben, mert folyton benne vagyok a camokban. De ha tovább folytatom a kavarást Harryvel, valószínűleg megcsappan a rajongóim száma.
- Te állat! Nélkülem camoztatok?! - rontott be Naomi és hozzám vágott egy hatalmas párnát, amiből tollak repkedtek minden felé.
- Szeretlek titeket... Jó reggelt! Én csodálatosan aludtam, és Ti?- nyögtem.
Benyomtunk egy kis reggeli müzlit (azt nem ronthatjuk el, mivel mi legalább olyan jó konyhatündérek vagyunk, mint Homér Simpson). Most tulajdonképpen Sarah késett, de így is minket szidott. Majd szeptemberben kirúgjuk, ez már biztos. Már meg is van ki fog a nyomdokaiba lépni, mondjuk ő erről még nem tud, de ő is legalább annyira "kedveli" jelenlegi menedzserünket, mint mi.
- Harrynek barátnője van. - jelentette ki Jess.
- Hogy mi? - fortyantam fel hirtelen.
- Hát... - folytatta bátortalanul.
- Hogy lehet akkora szemét? - dühöngtem.
- Dehát még ne...
- Itt hiteget ez az idióta, erre...
- Chels, a rohadt...
- Ne is mondd tovább Jessie, megfojtom. Őt is, meg a nőcit is.
- Te vagy az te nyomoronc. Cukkolni próbáltalak. - fújtatott Jessie meghökkenve.
- He? - jött az értelmes válasz, mire Jess felmutatott egy újságot, amin egy összevágott kép volt rólam meg Hazzáról. Elég jól nézett ki ahogy csókolózunk, de ha az ember jobban megnézte, látszott, hogy nem igazi. Türtőztetnem kell ezeken a féltékenységi kirohanásaimon. Majdnem elkezdtem hadjáratot indítani saját magam ellen. A keddem is izgalmasan kezdődik. Szeretlek Jessie. Szeretek mindenkit. El Hazza közeléből, idióta nőszemélyek! <--- az ilyen gondolataimat is törölnöm kéne, egyszerűen borzalmas. Hiszen még én jelentettem ki, hogy nem vagyunk együtt. Mi a fene van velem? Biztos napszúrást kaptam.
Older Post . Newer Post